A nyolcadik kerület egymás mellett élő, sokféle nemzetiségű mikroközösségeiről készítettünk egy sorozatot, az emberekben élő természetes toleranciát akartuk megmutatni, de az egyik helyszínen meglepődtünk.
Egy kis fodrászüzletben filmeztünk, ahová sok környékbeli roma vendég jár. Azt feltételeztük, hogy itt a különféle nemzetiségű, származású csoportok együttélése természetes, mert a kerületre erősen jellemző a sokszínűség.
Az volt a tervünk, hogy több, különböző nemzetiség által látogatott fodrászüzletben is forgatunk, így kínai, és szír üzletek is tervben voltak. A filmeket az egyik fodrászatban akartuk vetíteni, hogy a vendégkör is lássa, és közösen éljék meg azt a képet, amit róluk mi, kívülállók készítettünk. Úgy képzeltük, hogy mindenkinek jól fog esni látni ezt, de aztán erről a tervünkről letettünk.
Rájöttünk ugyanis, hogy még egy ilyen multikulturális közegben is él az egymással szembeni előítéletesség:
Mi a magunk részéről azt gondoljuk, hogy mindenki elsősorban ember, és senkit nem lehet a származása alapján megítélni. De nem akarunk ítélkezni azok fölött sem, akik nem így gondolkodnak, pusztán rögzítjük, hogy “ez van”.
Ahogy Jézus mondta:
“Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”
A sorozat részei: